Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

Az urológiai gyakorlatban a prosztatitisz a leggyakoribb betegség az 50 évesnél fiatalabb férfiak körében. Általánosságban a „prosztatitisz” va­lamilyen infekció következtében kialakult kórképet jelent, de az újabban használatos „krónikus prosztatitisz/kismedencei fájdalom szindróma” diagnózis hátterében multifaktoriális, gyakran ismeretlen tényezők állnak. Jelen munkánkkal e kórképek pontosabb megismerésében igyekszünk segítséget nyújtani.

Az orvosi rendelőkben rendszeresen megjelenő betegek nagyjából fele a receptre felírt gyógyszerei mellett valamilyen alternatív gyógymódot vagy étrendkiegészítőt is igénybe vesz. 

A közvéleménybe mélyen beivódott az a hiedelem, hogy az antioxidánsok segítenek a daganatok legyőzésében is. A legújabb klinikai tapasztalatok szerint azonban ezek– különösen daganatos betegségekben-  többet árthatnak, mint használnak.

Az intrauterin növekedési restrikció (vagy régebbi elnevezéssel retardáció) (IUGR, intrauterin growth restriction) azt jelenti, hogy a magzat nem képes elérni a normális testméreteit a méhen belül. Bár az IUGR gyakori terhességi szövődmény, az idevágó terminológiai és diagnosztikai kritériumok terén sok az ellentmondás. Ennek egyik oka, hogy az IUGR-rel kapcsolatos vizsgálatok többségében nem tettek különbséget az alkatilag, illetve patológiásan kis magzatok között. Ezen túlmenően, az IUGR patogenezisét kutató vizsgálatok gyakran egységes eredetet tételeztek fel, ami lehetetlenné tette a háttérben meghúzódó mechanizmusok pontos feltárását. Ennek az lett az eredménye, hogy továbbra is meghatározásra vár az IUGR optimális kezelése.

A légúti fertőzések (heveny hörgőgyulladás, idült hörgőgyulladás heveny fellángolása, influenza és más légúti vírusfertőzés) és a területen szerzett tüdőgyulladás (CAP – community-acquired pneumonia) kezeléséről szóló aktualizált, 3-as fokozatú bizonyítékokon és konszenzuson nyugvó módszertani útmutató jelen összefoglalásának az a célja, hogy rövid tájékoztatást adjon az ajánlások szerkezetéről és tartalmának lényegéről.